Az intézményegységek története

KADA ELEK Szakközépiskola

A Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola elődjét, Kecskemét Törvényhatósági Jogú Város felsőkereskedelmi iskolájaként a századforduló fejlődése, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erre épülő kereskedelem, a pénz- és kultúrintézmények hívták életre 1910 szeptemberében. Az iskolaalapítás gondolatát a város akkori polgármestere, Kada Elek is támogatta, ezért vette fel intézményünk 1985-ben az ő nevét. Az iskola első igazgatója dr. Hajnóczy Iván volt, aki 31 éven át irányította és fejlesztette az intézményt.

Az első érettségizők levelezői, könyvelői, pénztárosi állás betöltésére kaptak képesítést, illetve lehetőséget a budapesti és a kolozsvári kereskedelmi akadémián, vagy a jogakadémián való továbbtanulásra. A beiratkozott diákok száma 1910-ben 47 rendes és 24 magántanuló volt, három év múlva már 144 főre emelkedett a tanulólétszám. 1920-tól lett az iskola négy évfolyamos. Az 1910-es évektől az 1930-as évekig a magas színvonalú szakmai munka és hivatástudat jellemezte a munkát.

1940-ben átszervezés zajlott le, kereskedelmi középiskolaként működtünk tovább az Ókollégium épületében. A háború, majd az 50-es évek politikai helyzete, tantárgyi reformok, tanárhiány, iskola-összevonások, pénz- és épületgondok nehezítették a működést. 1950-től Állami Közgazdasági Gimnázium és Élelmiszer-ipari Technikum néven működött tovább az iskola s hozzákapcsolták a gépíró-, gyorsíró és irodakezelői szakiskolai képzést. Az 1960-as évek Csernus László igazgatása alatt eseményekben gazdag korszak volt, jelentős tanulólétszám-emelkedés jellemezte az iskolát. Kb. ezer diák tanult ekkor az évfolyamokon, s ez a másfél évtized sem volt mentes a reformoktól és a problémáktól. A közgazdasági szakmaprofil mellé megörököltük a Bányai Júlia Gimnáziumtól a mezőgazdasági tagozatot és megjelent az pénzügy majd igazgatási-ügyviteli szakos osztály. Sok költözés és névváltozás után az Újkollégium épületében kaptunk helyet Közgazdasági Szakközépiskola néven. Végül az 1970-es évek végén kapta meg az intézmény jelenlegi helyét, a Katona József tér 4. sz. alatti épületben.

A nyolcvanak évek időszaka volt a legdinamikusabb az iskola története szempontjából, képzett pénzügyi, számvitel-gazdálkodási munkaerőt bocsátottunk ki a város ipari és kereskedelmi vállalatai számára. A tananyag korszerűsödött, modern piaci szemléletet, számítástechnikai készséget sajátíthattak el az akkori tanulók Az igazgatási ügyviteli ágazaton is jelentős modernizáció ment végbe, idegen nyelvű érettségi vizsgával bővült az igazgatási képzés. Fontos állomás volt a programozó osztály beindítása is. Ez az évtized volt a leggazdagabb szakmai sikerekben, kimagasló eredményeket értek el diákjaink az OSZTV-ken, mi láttuk el közgazdasági szakemberekkel a város, a megye jelentős részét, jók voltak a továbbtanulási mutatóink.

A kilencvenes években számítástechnikai programozó, pénzügyi, számvitel-gazdálkodási és gyors-gépíró idegen nyelvi ágazaton képeztünk tanulókat. A központi pályázatok, a szakképzési alap, a PHARE-program, a világbanki program a szakképzés teljes átalakulását hozta. 1995-től általános közgazdász osztályokkal működik az iskola, áttértünk az úgynevezett alapozó szakmai tantárgyas, illetve a szakképzési évfolyamokon az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképzésre, nagyobb hangsúlyt kapott az oktatásban az idegen nyelv, a számítástechnika. Az iskola felszereltsége ugrásszerűen gazdagodott. 1996-tól építettük ki közvetlen kapcsolatunkat a Pénzügyi és Számviteli Főiskolával, először a nulladik évfolyamos képzésben, majd később az akkreditált felsőfokú szakképzésben. Ezt a képzési formát 2002-től az idegenforgalmi szakmenedzser képzésre 2005-től az európai uniós szakügyintéző képzésre is kiterjesztettük. A tanulólétszám folyamatosan nő, az elmúlt években indítottuk be a nyelvi előkészítő osztálytípust. Az újabb és újabb gyarapodás tette szükségessé az iskolaépület bővítését 2005 nyarán.

Jelenleg az oktatás két szinten zajlik intézményünkben: a magas szintű általános műveltséget adó közgazdasági érettségivel záruló szakaszban és az erre épülő közgazdasági, pénzügyi, idegenforgalmi, kereskedelmi, ügyviteli, informatikai profilú szakképzésben.

KOCSIS PÁL Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskola

A Kocsis Pál Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Szakközépiskola és Szakiskola jogelődje a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1926-ban Kisfáiban Mintagyümölcsöst létesített, ahol 1929-ben Kertmunkásképző Iskolát indított. A világgazdasági válság idején ez a kertészeti iskola európai hírű szakképző intézmény volt. A végzett szakemberek meghatározó szerepet játszottak a hazai kertészeti termesztés szervezésében, irányításában és a kutatásban.

A II. világháborúban az iskola épületében, korszerű tangazdaságában súlyos károk keletkeztek, az irattár és a könyvtár állománya megsemmisült.

A szakmai képzés az államosítás után ismét elindult, majd felnőtt és ifjúsági szakmunkásképzés lett kialakítva. Az intézet jelentős szakmai munkát végzett a betanított képzés, valamint a nagyüzemi gazdálkodás téli tanfolyamainak megszervezésében.
Az iskolában kezdettől kiváló szakemberek, tanárok, vezetők voltak - köztük az alapító igazgató Velich István, a tanár Fodor Dezső, Kőrösi György igazgató, Dr. Szabó Attila tanár /tanszékvezető főiskolai tanár/ és tanítványuk Kecskeméti János mérnök tanár.

Az iskola 1979-ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját, amikor a hazai szőlészeti kutatás átszervezése miatt el kellett hagynia a 29 ha-os tangazdaságot, tanépületet, kollégiumokat, az addig létrehozott alkotó munka eredményeit. A kialakított tangazdaság, a kollégiumok nélkül a tantestület újrakezdte és folytatta a szakmai munkát a városban létesített egyszintes kis épületben. Dr. Kósa Antal termelőszövetkezeti elnök segített abban, hogy gyakorlóterület létesüljön. A tangazdaság, a műhelyek, a 2,5 ha-os mintakert központi Szakképzési Alap támogatással lett kialakítva.

1988-ban Kecskemét város vezetőinek előrelátó döntése alapján az intézet a volt Pedagógus Gyermekotthon épületébe költözött, ahol a korszerű szakmai képzéshez több szakaszban kiváló feltételek létesültek. Ebben az évben indult újra Kecskeméten és először ebben az iskolában a kertészeti szakközépiskolai képzés.

1991-ben az iskola tantestülete az „Emberi erőforrások fejlesztése” világbanki projektet pályázat útján megnyerte. Az intézet a sikeres pályázat alapján az új hazai szakképzési modellt két szakmacsoportban /mezőgazdasági és környezetvédelmi/ 300 ezer dollár támogatással elsőként indította a városban és a megyében. A jelentős anyagi forrás segítségével korszerű szaktantermek és laboratóriumok létesültek,több pedagógus külföldön tanulhatott.

1993-ban az iskola az ÁPVRT és az FM támogatásával 134 ha állami földterületet kapott a gyakorlati oktatás fejlesztése, a mintagazdaság kialakítása, a képzési profilok bővítése érdekében. Ebben az évben Kecskemét Megyei Jogú Város közgyűlése megvásárolta a Szakképzési Alapból létesített gyakorlati központ épületeit és a 3,5 ha területet,valamint az Önkormányzat állami kisajátítás miatt a hiányzó mintakert pótlására az iskolával közösen 1 ha területet vásárolt. Az iskola nevelőtestülete az elmúlt évtizedekben különös figyelmet fordított a képzés szerkezetére és a várható szakmai igényekre. Ezért országosan kezdeményezte és kidolgozta az általános kertész szakmunkás profilt, valamint a kertész és növényvédelmi technikus központi program „A” és „B” változatát.

NÉMETH LÁSZLÓ Gimnázium

„Az elesettek felkarolása még nem a minőség tagadása, lelki gazdagság nemcsak kitűnőkben van” – a Németh László Gimnázium kitűnő tanára, Füzesgyarmati Edit így fogalmazta meg hitvallását az iskolájához való kötődéséről. A Németh László Gimnázium 2007-ben ünnepelte működésének 45. évfordulóját.

Iskolánk alapítási célját tekintve felnőttoktatási intézmény, s múltjának – jelenének – jövőjének alakulása során folytonosan társadalmi–politikai–szociális kihívásokkal kellett szembenéznie.

Úgy tűnik, még hosszú évekig társadalmi igény lesz erre a képzési formára, s bár megfigyelhető nálunk is a korosztályi fiatalodás, a 30 éven felüliek még mindig a létszám jelentős részét adják. A Németh László Gimnázium országosan is jó nevű felnőttoktatási intézmény, a környék felnőttoktatásának centruma.

Az ma is látható, hogy a felnőttoktatásnak reneszánsza lesz, noha a képzési rendszerek és formák – így a kevésbé rugalmas munkarend és tantárgyi szerkezet, az inadekvát tanári szerepek kizárólagossága, az egyéni tanulási útvonalak kialakításának igénye – a közoktatási célú felnőttoktatásban folytonos alkalmazkodást, következésképpen változást okoz. Iskolánk eddigi létével bizonyította, hogy képes alkalmazkodni és a mindenkori kihívásoknak megfelelni. Számunkra ez a megnyugtató háttér a változó világban.

SZÉCHENYI ISTVÁN Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola

1954. szeptember 1-jén indult be iskolánkban szervezett formában a kereskedelmi és a vendéglátóipari képzés. Ekkor 6 szakmában lehetett szakmunkás bizonyítványt szerezni.

A 60-as években jelentős létszámnövekedés volt megfigyelhető, ez a későbbiekben még inkább fokozódott, így szükség volt önálló iskolaépületre is. Iskolánkat 1976 januárjában adták át, ekkor 8 tanterem, 2 előadóterem, szakács és cukrász tanüzem, valamint egy 100 fős kollégium állt a tanulók rendelkezésére.

Az 1979/80-as tanévben indult be az első szakközépiskolai osztály. Széchenyi István nevét 1981. szeptember 24-én vette fel az iskola. A 80-as évek végére az iskola kinőtte akkori kereteit, így bővíteni kellett. Első lépésként a város profiltisztítást végzett, kettéválasztották a kereskedelmi és a vendéglátó képzést. Iskolánkban maradt a vendéglátással kapcsolatos képzés. Második lépésben bővítették az iskolát, 1991. május 15-én adták át az iskola új szárnyát. Új tantermek, előadók, könyvtár, tankonyha és tanétterem segítette az oktatást.Az 1992/93-as tanévtől kezdve a kor követelményeihez igazodva iskolánk bevezette a két tanítási nyelvű idegenforgalmi képzést. Az öt éves képzés keretében a tanulók a szakmai tantárgyakat idegen nyelven tanulják, és érettségiznek belőle.

1995-ben az iskola együttműködést kötött a villingeni Landesberufsschule für Hotel und Gaststättengewerbe iskolával, ennek eredményeképpen közös látogatásokra kerül sor, illetve évente 25 tanuló töltheti nyári gyakorlatát Németországban. Időközben változott az oktatás, a szakiskolai képzés először 2+2 éves lett, majd 2+3 éves.

A 2004/2005-ös tanévtől kezdve új érettségi rendszert vezettek be, ami érinti a felsőoktatást is. A szakiskolai képzésben bevezették a kompetencia alapú oktatást. A szakképzés 2004-től kezdődő strukturális, tartalmi és vizsgáztatási rendjének átalakítása iskolánk szakmai munkáját is némileg átformálja. Folyamatosan fel kell készülnünk a moduláris szerkezetű, kompetencia alapú szakképzések szervezésére és az új szakmai tartalmak oktatására. Szakmai tanáraink már sok tapasztalattal rendelkeznek a moduláris képzési szerkezet és az ebből adódó előnyök terén. A már megjelent vendéglátó szakok oktatási programja is moduláris szerkezetű, így a beszámíthatóság, az egyéni tanulási ütem, az integrált tananyagtartalmú modulok már ismertek szakmai oktatásunk keretében.

A jelenlegi fejlesztési folyamat eredményeként kialakított szakmai és vizsgakövetelményekben és vizsgáztatási szabályzatban megjelenő követelménymodulok, tananyagegységek és tananyagelemek, valamint a tevékenységprofilban és a tulajdonságprofilban kibontott társas, személyes és módszerkompetenciák lényegében nem jelentenek mást, mint a kompetencia hármas összetevőjének teljes, részletes feldolgozását az adott szakma vonatkozásában. Iskolánk tanárai közül 35-en vettek részt a Szakiskolai Fejlesztési Programban. Intézményünk eszközparkja jelentősen fejlődött, valamint a résztvevők elsajátították a kompetencia alapú oktatás módszertanát, amit folyamatosan átadnak kollégáiknak is.

Iskolánk felvette a kapcsolatot a Szolnoki Főiskolával, így öt év óta felsőfokú képzést is folytatunk vendéglátó és idegenforgalmi szakokon. Iskolánk egyben nyelvvizsga központ is a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Intézettel kötött megállapodás alapján, sok növendékünk, és más oktatási intézmény tanulója szerzett közép- vagy felsőfokú szakmai nyelvvizsgát az elmúlt években.

A fejlődés folyamatos, az iskola létszáma évről-évre növekszik, így minden reményünk megvan arra, hogy jól képzett fiatalok hagyják el iskolánkat, s álljanak helyt a mindennapi életben.

SZENT-GYÖRGYI ALBERT Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola és Szakiskola

A Szent-Györgyi Albert Egészségügyi és Szociális Szakközépiskola jelenlegi épülete 1986-ban készült el. Működését akkor még Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola néven kezdte meg. Jogelődje a Sport u. 1. alatt működő Egészségügyi Szakiskola volt.

Az új iskola megnyitásakor a 9 szakiskolai osztály 4 szakközépiskolaival bővült, melyek a kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumból kerültek át.

Az iskola 1988-ban vette fel Szent-Györgyi Albert nevét. Tantestületünk 1991 óta aktív fejlesztő munkát vállalt a Világbank által finanszírozott humán szakközépiskolai program kidolgozásában. 1993-ban indult az első ilyen osztályunk.

1996-ban megszűnt a hagyományos, 8 általánosra épülő szakiskolai, 1999-ben az egészségügyi szakközépiskolai képzés. Ezt követően évfolyamonként két humán szakközépiskolai osztályunk és az 1997/98-as tanévtől évfolyamonként egy, a 10. osztályra épülő ápolási asszisztensi/szociális gondozó és ápoló osztályunk indult. Az 1996/97-es tanévben megkezdődött a szakmunkások szakközépiskolai levelező oktatása, majd 2001. szeptemberétől e képzés helyett beindítottuk a 4 éves levelező humán szakközépiskolai képzést. A szakiskolai és a levelező felnőtt humán szakközépiskolai képzés kifutóban van. 1994 óta a szakmai képzések belépési szintje megváltozott. A legtöbb egészségügyi szak érettségihez kötődik.2006-ban az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) történt strukturális és tartalmi változtatások iskolánk szakmai képzéseiben is megjelennek. Eddig nem oktatott szakok is helyet kapnak képzési programunkban mind a nappali, mind a felnőttképzésekben. A szakképzés 2004-től kezdődő strukturális, tartalmi és vizsgáztatási rendjének átalakítása iskolánk szakmai munkáját is némileg átformálja. Folyamatosan fel kell készülnünk a moduláris szerkezetű, kompetencia alapú szakképzések szervezésére és az új szakmai tartalmak oktatására.

Szakmai tanáraink már sok tapasztalattal rendelkeznek a moduláris képzési szerkezet és az ebből adódó előnyök terén, hiszen az ápoló képzést már 2005-től moduláris rendszerben folytatjuk. Több, az eddigi fejlesztési folyamat előtt megjelent egészségügyi szak oktatási programja is moduláris szerkezetű, így a beszámíthatóság, az egyéni tanulási ütem, az integrált tananyagtartalmú modulok már ismertek szakmai oktatásunk keretében.

A jelenlegi fejlesztési folyamat eredményeként kialakított szakmai és vizsgakövetelményekben és vizsgáztatási szabályzatban megjelenő követelménymodulok, tananyagegységek és tananyagelemek, valamint a tevékenységprofilban és a tulajdonságprofilban kibontott társas, személyes és módszerkompetenciák lényegében nem jelentenek mást, mint a kompetencia hármas összetevőjének teljes, részletes feldolgozását az adott szakma vonatkozásában.

Iskolánk tanárai közül 9-en vettek részt a Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Programban (HEFOP-3.1.3.-05/1-2005-10-0193/1.0.) Így intézményünk eszközparkja jelentősen fejlődött, valamint a résztvevők elsajátították a kompetencia alapú oktatás módszertanát, amit folyamatosan átadnak kollégáiknak is.